Maki és Muki

Menedék

Még egy régi kép…

Terkői hétvége - II. rész

Búsul(ó)

Avagy régebbi képek, melyeket szeretnék itt is megmutatni.

Csigát...

...próbáltam fotózni az Olt partján.

Észrevett és ijedtségtől kimeredt szemmel bámult rám:

Menekülni próbált...


... de valamivel gyorsabb voltam, erre elbújt...

Sárkányok hegye

A tavasz első melegére bibliai teremtmények bújnak elő téli rejtekhelyükről, bűnre csábítva az embert, félig dermedten, hogy a keblén melegítse őket a naiv földműves... Vagy ők is csak a túlélésért küzdenek, mint mindegyikünk, de kinézetük miatt félelmeinket, gyarlóságunkat rájuk vetítjük ki, őket hibáztatjuk a bűnbeesésért. Másra mutogatni saját hibáinkért... mennyire emberi!

Napfürdőző viperák a Hargitai havasokban.

Tavasz

Eljött végre a tavasz. Ugyan nem Csíkszeredába, ahová az igazi, fűillatú, madárcsicsergéssel telített, napsütéses-záporesős tavasz még nem érkezett meg, de nyolcvan kilométerrel arrébb, Székelykeresztúrra, ahol lehetőségem volt megcsodálni a tavaszi élővilág (főleg a makróvilág :) ) színes pompáját, míg szülővárosom a jéghideg télutó súlya alatt nyög. Izelítő alább.

A fotós kukája

Nemrég kedvesem noszogatására rendet teremtettem a fotós mappámban. Ideje volt, a vinyó kezdte nem bírni a terhelést. Rengeteg életlen, alexpós nyári fotó, hűvös reggelek és forró délutánok emléke.
Pár gigával könnyebb lélegzett fel a merevlemez, és már nem sajnálom egyáltalán azt a pár órát, míg a delete gombot koptattam, hisz előkerült pár fotó, amit akkor nem tartottam említésre méltónak, így majdnem kukába kerültek. Hogy azóta mi változott? Nézőpontom, hangulatom, kedvem? Ki tudja... Most érdekesnek tűnnek.

Bocs a vízjelért, egyes fotós fórumokon létszükség. :)

És végül a hab a tortán, egy borzasztóan alexpós fotóból életre keltett szitakötő makró.
És amikor alexpóról beszélek, akkor egy majdnem teljesen fekete képre gondolok. Szerencsére RAW-ban készült.
Zajszűrés zajszűrés hátán (természetesen 400-as érzékenységgel készült az eredeti, hogy könnyebb legyen a dolgom), szelektíven, hogy a részletek ne vesszenek el. Élesítés ugyanúgy, csak szelektíven, nehogy kontúrja legyen a formáknak. Végül ez lett. És igen, büszke vagyok rá! :)

Cute factor: max!